Jóval A Nagy Könyv- mozgalom előtt, 1996-ban egy brit könyvesbolt hálózat és az egyik tévécsatorna közös közvélemény-kutatást végzett, hogy összeállítsa a 20. század legjobb könyveinek 100-as toplistáját. A milliónyi szavazat alapján Anthony Burgess 1962-ben megjelent regénye, A Clockwork Orange a négyezer versengő könyv között az előkelő 27. helyet szerezte meg. Az erősen politikus, keserű antiutópia népszerűségét növelte Stanley Kubrick hatalmas botrányt kavaró, mára kultuszfilmmé szelídült mozija. Ha zajos botrányt már nem is kelt, alaposan megosztja a szegedi közönséget a regény színpadi változata, amit Mechanikus narancs címmel Bal József izgalmas rendezésében mutattak be a kisszínházban.

A Lacrimosa szól Mozart Requiemjéből, egy trójai hintalóból anyaszült meztelenül lép ki a történet főhőse, kicsi Alex. Fekete-fehérre festett, könnyező arca az underground darkwave-gothic köröket idézi. A hasonlóképp maszkírozott bandatagok időtlen jövőt jelző fehér uniformisba öltöztetik (jelmez: Varsányi Anna), és indul a lázadó tombolás. Perovics Zoltán sokféleképp variálható, ötletes, mobil fémelemekből álló díszlete egy technokrata falansztervilágot jövendöl.

Járai Máté ezúttal is bravúros alakítást nyújt: egyszerre képes végtelenül taszító, ugyanakkor talányosan vonzó személyiségnek mutatni Alexet, akiben jól megfér a kíméletlen agresszió, az aberrációba hajló, felfokozott szexualitás és a klasszikus zene imádata. Boncz Ádámmal (Georgie) és Tóth Lamberttel (Pete) jól érzékeltetik az ifjú bandatagok lelki mozgatórugóit: brutális erőszakosságuk, túlhajtott szexualitásuk valójában kitörési kísérlet, tiltakozás az elviselhetetlen, élhetetlen, gé-
piesen merev közeg ellen. Az élet egy cirkusz, az ember könnyen a politika játékszerévé válhat, porszemmé a mechanikus hatalmi gépezetben – sugallja a rendező. A produkció persze nem szövegcentrikus társadalmi dráma, inkább extrém zenés játék: a felvillanó képeket, pergő jeleneteket Czutor Zoltán remek zenéje kapcsolja össze. „Hajt a vér, hív a hormon, ez az életkor kész életveszély..." – szól az életérzést jól kifejező nemzedéki mottó, és Alex börtönbeli kálváriája igazolja is a folytatást: „...bárcsak álmodnál, s felkelnél érett emberként."

A népes szereplőgárdából kiemelkedik Borovics Tamás és Gömöri Krisztián elmaradhatatlan párosa: hol kacagtató cirkuszi bohócként, hol kétszemélyes rendőri alakulatként bukkannak fel. Jakab Tamás a felgyújtott csavargó és a gyógyító Brodsky, Janik László a liberális író, Megyeri Zoltán a börtönlelkész, Szerémi Zoltán a tanár szerepében jó karakter. Szilágyi Annamária különösen a hatalma megtartása érdekében bármire képes miniszterelnökként remekel. Bal József bátran használ modern kifejezési formákat, hangsúlyosak a videoképek és a mozgásszínházi elemek (koreográfus: Blaskó Borbála), hatásos, felzaklató jelenet, amikor Alexből az embertelen „Gyógyittógép" segítségével próbálják kiölni az agresszív hajlamot, közben pedig Bach és Mozart muzsikájára a legbrutálisabb erőszakot mutató, elviselhetetlenül véres híradófelvételekkel sokkolják nemcsak őt, hanem a közönséget is.